Érdekes dolog: a Fidesz egy köpönyegforgató párt, aki/mert megtagadta liberális múltját, beállt a elmaradottságukban, gonoszságukban és hátulróljövőségükben szavakkal nem jellemezhető úgynevezett konzervatívok közé, akiket nem kell bemutatni ugye. Ők azok, akik mindenbe bele akarnak szólni, meg akarják mondani, hogy szerintük mi a jó, melyek azok az alapvető értékek egy társadalomban, melyekhez tartva magunkat könnyebbé válik az együttélés. (Persze ehhez a besoroláshoz például figyelmen kívül kell hagyni a tényt, hogy egy párt még nem biztosan konzervatív, ha a nemzeti értékeket tiszteli - tehát van olyan, hogy nemzeti-liberális gondolkodás. Mondjuk a mi megkérdőjelezhetetlenül liberális pártunkat (SZDSZ) valóban sosem lehetett nemzeti értékek tiszteletével vádolni, így nem is csoda, ha az embernek nem ez ugrik be elsőnek a liberális jelzőről.)
Még érdekesebb, hogy az SZDSZ-t sosem vádolták köpönyegforgatással, vagy ha igen, a párt azonnal nemtelen - emellett értelmezhetetlen - támadásként értékelte. Ez pedig azért érdekes, mert az SZDSZ-nek - antikommunista párt létére - soha nem okozott gondot koalícióra lépni a nagy magyar kommunista pártok (MKP-MDP) utódpártjának (MSZMP) utódpártjával (MSZP). Azonban, ha az SZDSZ mégsem köpönyegforgató - tehát az MSZP nem kommunista - akkor bizony maga az MSZP az. (Nehezen felfogható, hogy pl. ifjú kommunisták - KISZ-esek - pár évtized múlva köpönyegforgatás nélkül lehetnek egy ország legsikeresebb kapitalistái.)
Ha valakinek a koalíciós partnere - esetleg ő maga - köpönyegforgató, nehezen igazolható, ha ugyanezzel vádolja ellenzékét, hiszen azonnal felmerül a kérdés, hogy milyen alapon... (A válasz vastagon benne van a postban.)